HTML

Élet Kínában, 中国

Friss topikok

Címkék

beijing (4) blog (6) blogom (6) dandong (1) egyetem (5) gaodaoma (7) hsk (1) iskoal (1) iskola (3) japán (1) keleti (7) kína (7) kínai (7) korea (2) koreai (1) kulturális fesztivál (1) magyar (2) nagykövetség (1) peking (5) pekingi (5) qatar (1) shenyang (1) utazás (1) vizsga (1) Címkefelhő

2012.12.23. 10:37 高道马

Pekingi Egyetem Kulturális Fesztivál

Minden évben megesik a pekingi egyetemen, hogy kulturális fesztivált szervez október utolsó hétvégéjén, így történt október 28.-án is (de rég volt az). 
Elkezdtük a készülődést és tervezgetést, már jó régen a fesztivál előtt, igaz mi magyarok csak ketten vagyunk errefelé, de a követség is nagyon sokat segített nekünk, plusz megkértek nagyon sok magyart aki még errefelé tanul, hogy jöjjenek már be segíteni, mert el kellene. 
Reggel korán kelés, (hatkor) majd indulás ki a pavilonunkhoz, elég jó helyre kerültünk, én húztam ki magamnak a helyet ahol lesz a magyar pavilon, és azt mondom, hogy tényleg jó helyet sikerült kivadászni, a színpaddal oldalt, és eléggé szembetűnő helyen.
Szóval kimentünk korán díszíteni a pavilont, este nem volt érdemes díszíteni mert elvihették volna a cuccokat akár, vagy a lufik amikkel díszíteni akartunk kidurrantak volna. Elkezdtük a díszítést, volt két önkéntesünk, aki önkényesen segített. Az egyik folyamatosan másik standoknál tett be látogatást, a másik meg nem akart lufit fújni (velünk). Szóval jól meg voltunk áldva velük, de aztán később belejöttek a munkába, feldíszítés után nem sokkal kezdtük is a fesztivált. Nagyon sokan voltak, sokan érdeklődtek Magyarország iránt, vagy legalább is úgy tűnt,  a szóróanyagot amink volt vitték mint a cukrot, a standunkon volt rubik kocka, arra is azt hitték, hogy el lehet vinni, de végül 3-at sikerült megmenteni (az 5ből) utána a kirakott magyar kártyámra vigyáztam mint a szemem fényére. de nagyon sokszor megkérdezték, hogy a magyar kártya lapjai elvihetőek-e. 

Sok időnk nem volt szétnézni a fesztiválon, de sikerült egyszer ellógnom körülnézni, voltak nagyon jó standok és voltak kevésbé jobbak. Már sajnos nem emlékszem melyik volt a személyes kedvencem, de azt tudom, hogy nem a Holland, ők mellettünk voltak, és nem alakítottak valami nagyot. Érdekesnek érdekesek voltak, de mi akkor is jobbak voltunk.
Mint említettem korábban volt középen egy színpad is, ahol mindenki előadhatott valami olyasmit ami az országával kapcsolatos, mi kiküldtünk két leányzót, hogy énekeljenek. Jók voltak.

Képeket most sajnos nem tudok feltölteni, valamiért nem engedi, majd amikor tudok, majd töltök.

Az utolsó része a fesztiválnak a "kaja feszt" volt, vagy angolul "food.fiesta". Vagy is, be kellett mutatni valami sajátos kaját, mi palacsintát csináltunk (csináltattunk a követséggel). Sajnos a lekvár / nutella hamar elfogyott, de azt mondom ott is jól szuperáltunk.
Délután 4-5 körül lebontottuk a díszítést és aztán hazamentünk, sikerült jól képviselni Magyarországot.

3 komment

Címkék: blog kína magyar egyetem iskola peking kínai keleti blogom pekingi beijing gaodaoma kulturális fesztivál


2012.10.21. 08:51 高道马

Magyarok Kínában

A múlt héten volt szerencsém másodszorra is eljutni a Magyar Nagykövetségre, Kínában.
Ez egy olyan hely, amire minden Magyar számíthat, és szerintem örül is ha beléphet a kapuján, mert amint belép a kapun, egy másik világ tárul elé, azaz maga Magyarország. Olyan mintha egy kis Magyarország lenne Kínán belül. Mintha egy kis sziget lenne. 
A beléptetés eléggé körülményes, azaz csak is Magyar állampolgárok, Magyar útlevéllel léphetnek be, ha nincs pl útlevele vkinek, és még is Magyarnak vallja magát, az sajnos nem léphet be. Az útlevél kötelező kellék. Mondok erre egy példát is, hogy miért: van itt egy félig Magyar, félig Svéd diák, de nem léphet be a kapun, mert Svéd útlevele van. 
Szóval ha megtörténik a bejutás akkor örül az ember, és persze minden egyes alkalmazott Magyarul beszél, sőt kínaiakkal alig találkozik az ember odabenn. 
Én először azért mentem oda, hogy beszéljek néhány követségi emberrel, mert hamarosan lesz az egyetemen egy úgynevezett "kultúrális fesztivál" amire kéne a követség segítsége, és mikor először mentünk a követség eléggé sok segítséget adott nekünk, szóval köszönjük szépen nekik!
Most másodszorra azért tértünk be, mert október 23 miatt volt egy fogadás, Magyaroknak. Nagyon jó volt, nagyon sok Magyar kaja volt, és elhiheti mindenki nekem, hogy majdnem 2 hónap után már nagyon hiányzik minden fajta Magyar kaja, ez abban is nyilvánult meg, hogy olyanokat ettem amiket otthon biztos, hogy nem ennek meg.
A fogadáson apropó sok emberrel találkoztam, ebből a legnagyobb a nemzetvédelmi atasé, vele sikerült jót beszélgetni. Meg persze kapunk segítséget a kultúrális fesztiválra, különböző egyetemekről (majd, hogy hogyan is néz ki a kúltúrális fesztivál, és szervezése arról majd egy külön bejegyzésben). Szóval azokkal is sikerült beszélni, akik majd jönnek segíteni (énekelni magyar dalokat) a fesztiválra. 
Illetve a legérdekesebb, olyan kínai diákokkal is találkoztam, akik magyart tanulnak mint idegen nyelv. Igaz 4 éve tanulnak, még nem beszélnek tökéletesen, de persze azt is számba kell venni, hogy a magyar nem egy könnyű nyelv, így tényleg eléggé nehéz amit csinálnak. Megbecsülendő.
Amúgy ez az egész fesztivál most pénteken történt (3 nappal ezelőtt). Én speciel jól éreztem magam, nagyon sok és nagy emberrel, illetve még érdekes emberrel is találkoztam. Aki Kínában él magyarként mindenképp tegyen egy látogatást a pekingi nagykövetségre. Szeretettel fogadnak minden magyart.

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína magyar egyetem iskola peking kínai keleti blogom pekingi nagykövetség beijing gaodaoma


2012.10.21. 08:35 高道马

Vizsgahét

Múlt héten sikerült túlesni a vizsgahéten. Igaz nincs sok tantárgyam (összesen 3 db) de így is azért kellett eleget tanulni rá. Körülbelül az egész vizsga úgy nézett ki, hogy van egy írásbeli, van egy szóbeli, mindegyikre kapunk gyakorló feladatokat, szóbelire pl témákat, aztán hajrá!
Én persze azért mindenre készültem rendesen, a teszteket jól sikerült megírni, igaz 100%-ra akartam  mindegyiket, mert az óráim elég könnyűek, és a többiekhez képest elég jó vagyok (nem egóból mondom). De sajnos mindkét részben sikerült elrontanom egy kicsit, így kb 80-90% között vagyok (persze 20%-tól megy át az ember) Amúgy itt a Pekingi egyetemen az ilyen vizsgákon kb. mindenki átmegy. Mármint ha a kínai mint idegen nyelv tagozaton van. Mert van egy csoporttársam aki eddig csak angolul szólalt meg, persze néhányszor próbálkozott kínaival de szegénynek nem megy, de persze nem is próbálkozik tanulni, hanem minden éjszaka elmegy bulizni. Na, de mindegy majd erre is kitérek majd. 
Szóval mindenkit átrugdosnak, így nem is nagyon érdekel az eredmény, tudom magamról, hogy mit kell javítani és folyamatosan javítom is. 
Múlt héten pedig feliratkoztam egy HSK tanfolyamra, vettem könyvet is, azt néha-néha nézegetem. Általában megértem, hogy mit szeretne tőlem, de persze sokszor kell a szótár után nyúlnom, de azt mondták nekem, hogy ez csak természetes, mert ezért van a felkészítő óra, hogy majd begyakoroltassa az egészet. 
Szóval igen, feliratkoztam egy ilyen tanfolyamra is, szóval most úgy néz ki a novemberem (mert csak ekkor lesz felkészítő, mert december 2.-án vizsga), hogy: délelőtt duli, délután kicsi pihi, majd 4-6-ig HSK felkészítő, majd kungfu óra ha van rá még energiám. Szóval eléggé zsúfolt lesz ez a következő hónap. De nembaj, meg éri. 
Éppen esik az eső, ha valaki tudni akarja, ilyenkor kb megbolondul az élet, mert a kínaiak elolvadnak az esőben vagy nem tudom. Nem mernek kimenni. Bár tegnap és az előtt elég szmogos volt a környezet, kb 5 percre mentem ki és elkezdett fájni a torkom, és van egy ilyen mutató is, hogy mennyire jó a levegő manapság, az utóbbi 2 napra "very unhealthy" feliratot írt ki nagyon nagyon pirossal.
Hogy visszatérjek néhány eléggé érdekes dologra az egyetemen, amit nem árt megemlíteni, az néhány ember viselkedése. Minden nap elmegy bulizni, és kb semmit se törődik a tanulással. Én is szoktam persze bárba járni, de olyan 7-9 között elmegyek, mert van jobb dolgom is, és persze akkor is tudok beszélni a haverokkal, és a többi. De vannak olyanok, akik minden nap elmennek a bárba suli után és este hazaérnek (éjfél körül) és részegek persze kb. egész nap, mert nekik olcsó a pia (vagyis olcsóbb beszerezni mint otthon). Az ilyeneket, nem értem, de hát ők tudják, én nem azért jöttem kínába, hogy csak szórakozzak (persze szoktam kijárni, de nem csak azt csinálom). Én például azért szoktam kijárni, mert bizonyos napokon olcsó a kaja (15 yuan egy eléggé rendesen megcsinált nyugati kaja: hamburger, szendvics, burrito). Szóval igen, annak ilyenek, de persze nem csak itt, lehet, hogy csak engem zavarnak, mert én nagyon nem vagyok ilyen. Kitudja. 

Végezetül egy kép, ami bemutatja, hogyan is telnek a napjaink az iskolában:
DSC_0556.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína utazás egyetem vizsga iskola peking kínai keleti blogom pekingi beijing hsk gaodaoma


2012.10.17. 08:04 高道马

Október első hete, Nemzeti ünnep

Mivel az iskoláról írtam, eljött az ideje, hogy ismét írjak valami érdekesebb dologról ami mostanában történt velem és érdemesebb megosztani a nagy közösséggel. Ami nem más, mint október első hete (főleg 10.01, azaz az itteni augusztus húsz).
Ilyenkor a kemény kínaiak kilépnek a rendszerből, sokaknak nem kell dolgozni, szünidő van egész Kínának (de persze a boltban ott ül Wang bácsi és várja, hogy megvegyem a napi üdítő anyagomat, mint - szerintem - egyetlen vásárlója). És mivel szünet van, az első dolog ami eszébe jut egy ép eszű kínainak az nem más, mint, hogy elmenjen utazni. Ez mostanra már hagyománnyá nőtte ki magát, ilyenkor minden kínai utazik az országon belül, és én is így tettem végül, kiruccantam. 
Hetekkel az utazás előtt az egyik amerikai ismerősöm megkérdezte, hogy nem akarok-e kimenni a hegyekbe kirándulni, mert az olyan jó móka, igaz elég látogatott hely, és 4-6 órára van Pekingtől, de megéri, mert szívhatok -itt elég ritkán található- friss levegőt, és tök jó mert hideg van, meg amúgy is Pekingben meleg van és az úgy se jó, bla bla. Mondtam is neki, hogy miért ne, tényleg jónak hangzik, akkor csináljuk meg.  Azt mondta ő, hogy az egész utat ő fogja majd megszervezni, nekem csak ki kell fizetni, vonatút, és szállás az ő dolga, én csak hátradőlök és utazok amikor kell, ennyi a dolgom. Így is tettem, de mint utólag kiderült nagy hiba volt. Erről majd később.
Mint kiderült az eredeti desztinációra nem kaptunk jegyet, így félig megvolt a jegyünk, csak az átszállással voltunk gondba, hogy még is merre vegyük akkor az irányt amikor majdan utazni fogunk. Így esett szóba DanDong városa, ami az észak-koreai határnál fekszik, illetve átjárási lehetőség is van -az illetékeseknek- ÉK-ba (persze a mezei turista a lábát be nem teheti oda). Így meglett a végleges útiterv: ShenYang városa, onnan meg 2 nap múlva DanDong. 
Ugorjunk is az utazáshoz: odafele az út nagyon kényelmes volt, az úgynevezett puha ülős vonattal mentünk, ami kicsit drágább mint az átlagos jegy (persze nem megfizethetetlenül drága). 4 órás út volt, és azt kell mondjam, hogy kényelmesen eltelt az utazás.

DSC_0371.jpg

A puha ülős vonat. Teljes a kényelem.

Amikor megérkeztünk akkor jött a hideg zuhany, miszerint az amerikai barátom elfelejtett szállást foglalni, vagy is nem elfelejtett hanem direkt nem csinálta, mert gondolta úgy is találunk ha majd megérkezünk. Hát este 10kor nehezen sikerült, de végül sikerült. Igaz nem volt a legnagyobb kényelem, de legalább volt hol aludni (a wc nem működött, a zuhany is épp hogy).
Másnap mentünk is városnézni ShenYang városában: az első dolog a Qing dinasztia idejéből megmaradt emlékművek, első sorban az ottani tiltott várost, ami meglehetősen hasonlít a Pekingi tiltott városhoz. 
Azután meg a császári sírhelyekre mentünk, igaz sírokat nem láttunk, de egy szép parkba betértünk.
Másnap egy még nagyobb parkba látogattunk el, az jó volt, de az utazás ismét szörnyű volt a tömött buszokon. Esküszöm az a város tömöttebb mint Peking, pedig Pekingben többen élnek. 
Igaz be kell vallanom, hogy ShenYang városát nem nagyon szerettem, már a túra felénél legszívesebben hazamentem volna. De "sajnos" mennünk kellett tovább a következő helyre. Miszerint DanDong-ba.
A vonat ez esetben rossz volt, de még nem a legrosszabb (lesz még rosszabb is). Keményülős vonat. Azaz van 2 pad egymással szemben és jó utat. Jó érzés 4 órát utazni ilyesmi vonaton. 
Minden esetre reggel megérkeztünk DanDong-ba. Ez a város valamiért jobban megfogott, persze szállást most is úgy kellett találnunk, de az legalább kényelmes volt. Plusz a város maga is jó volt (ellentétben a másik hellyel itt megszokták a külföldieket és nem fordulnak meg utánuk, illetve nem gondolják őket iszonyatos hülyéknek, akiket könnyen át lehet verni pl egy 50 yuan / km-es taxival -ami általában 2 yuan /km- )
Itt megnéztünk egy hidat, amivel elég közel kerültünk Észak-Koreához. Plusz a parton végigsétáltunk. Este meg kipróbáltunk egy speciális ÉK-i kajáldát, ilyen grill szerű étterem, de persze nekünk kell grillezni amit szeretnénk. Ott este jó dolgok történtek, elsők között odajött hozzánk egy eléggé rangos katonatiszt köszönni, ez meglepő volt. Ezen túl még jött pár külföldi is. Nekik nagyon megörültünk, egyből össze is ültünk, és mint kiderül 2 némettel és 1 osztrákkal volt dolgunk. Jó érzés volt külföldieket látni. 
Másnap a "németekkel" mentünk nagy falat nézni, nekik voltak kínai ismerőseik akik szintén túristáskodtak, így jó volt. Ráadásul ingyen jegyet is szereztek a nagy falra. teljesen megérte. A nagy fal elvitte a napunkat, mert utána egyből indult a vonatunk, és mint kiderült újonnan szerzett barátaink is oda tartanak ahova mi (vissza ShenYang városába), mivel ott dolgoznak, az újjannan odatelepült BMW-nél -hoppá-. 
Az út a keményülő ellenére jól telt, jó volt a társaság. Így hamar elment. Mikor visszaértünk megkerestük a szállodánkat ami a vonat állomás közelében volt. Mert út közben vettem a fáradtságot és lefoglaltam egy szállást magunknak, ami nem túl drága. Így sikeresen túléltük azt az éjszakát és mentünk haza Peingbe. De ez volt a legrosszabb része az útnak, keményülős, és ráadásul állójegy. Hát szörnyű volt, nem szívesen gondolok rá. De túl lehetett élni. 
De sikeresen hazaértünk és nagyon örültem amikor visszatértünk Pekingbe. Most egy ideig nem kívánom elhagyni a várost. Maximum hazamenni.

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína egyetem korea peking kínai keleti blogom pekingi beijing shenyang gaodaoma dandong


2012.09.25. 09:56 高道马

10.09.2012-25.10.2012. Hozzászokás az iskolai élethez

Hát 15 nap telt el azóta mióta utoljára írtam, de ennek megvan a nagyon egyszerű oka, miszerint nem szeretném minden napomat részletesen leírni, hanem minden csak az érdekességeket és gondolatokat, illetve ha valami rendhagyó dolog történt, és mivel most még nem írtam az iskoláról, ezért épp ennek is eljött az ideje (de persze a napjaimról is fogok írni ezzel együtt, csak nem szedem szét napokra.) 
Na, szóval az iskola: 
Ha jól emlékszem legutoljára azért megejtettem pár szót róla, miszerint, mivel elkezdődött az iskola ezért most elég sok barátot szereztem, igaz is, közben megismertem azért mindenkit nagyjából, mert ugye nem lehet tudni az első pillanatban,hogy kivel lehet jóban az ember és kivel nem. Igazából két nagyobb baráti csoport tagja vagyok, egy amerikai (ahol én vagyok az egyetlen fekete bárány, mivel nem onnan jöttem mint ők), a másik meg egy vegyes, van minden fajta (főleg európai) nép. 
Az amerikaiakkal szoktam leginkább a hétköznapi dolgaimat intézni (pl hétköznap elmenni vacsizni, ha kell valami akkor vásárolni és miegyéb). a vegyes társasággal meg általában a hétvégi elmeneteleimet szoktam intézni.

Hogy beszéljek magáról az iskoláról is, nem olyan durva, mivel állítólag itt (Pekingi Egyetem) a kínai diákokat nagyon meghajszolják, olyannyira,hogy semmi más egyébre nincs idejük, nem véletlenül ez az egyetem a kínai no.# 1. Szóval mi azért kapunk szabad időt (mert még is akkor hogyan írogatnék most ?). És még hétvégén is van idő akármit csinálni hogy mondjam is az eddigi példákat az egyik hétvégén elmentem az osztályom nagy részével este, a másik hétvégén meg várost nézni mentem el, szóval nagyon különbözőek ám ezek a dolgok. 

Apropó előző héten sikerült megbetegednem is, mivel itt mindenhol orrba-szájba megy a légkondi és eléggé zavaró. Szobatársam is szereti fullon nyomatni, mert szerinte hideg van. Pedig már itt is kezd hűlni az idő, igaz még itt ilyen kényelmes farmergatyás meleg van, szóval eléggé jó idő van még, majd elméletileg november körül jön a rossz idő. Bár nem bánnám ha nem.

Következő héten nemzeti ünnep, így egy hetes szünet, én arra gondoltam (és persze nem csak én, hanem az egyetemi tanulók 70%-a is), hogy el kéne utazni valahová világot látni. Persze mindenkinek megvan a saját ötlete, így nekem is. Én egy amerikaival beszéltem meg,hogy utazzunk el a hideg északi vidékre, ShanYang nevű településre (ez még nem annyira észak) és majd onnan tovább valahova északra (jelenlegi terv: Észak-Korea és Kína határa, ahol a nagy fal eléri a tengert, sajnos a hely nevét elfelejtettem, nem én vagyok a fő szervező).

A szüneten levő héten lesz az úgynevezett kultúrális nap, amikor mi fogjuk az egyetemen képviselni Magyarországot. Izgalmas lesz, hiszen csak 3-an vagyunk. De holnap lesz megbeszélés, kíváncsi vagyok a harmadik magyar is feltűnik-e, mert írtam neki emailt, de válasz nem érkezett.

Még, hogy írjak valamit az iskoláról, az iskola teljesen olyan mint egy kis magániskola (vagy délutáni iskola) nincsenek nagy termek, és még nagy osztályok se, szóval nem ilyen hatalmas előadó termet kell elképzelni. Eléggé jó, meg már nagyjából összebarátkozott az osztály, szóval eléggé jó minden. 

De abba is hagyom a rizsázást, majd még próbálok hamarosan írni, mert még van miről, szereztem ám tapasztalatokat, az is megér egy misét, hogy hogyan viselkednek a kínai emberek. 

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína egyetem peking kínai keleti blogom pekingi gaodaoma iskoal


2012.09.10. 14:33 高道马

02. 09. 2012.-10.09.2012 Hozzászokás az itteni élethez.

Tegnap sikeresen megtörtént a regisztráció, elég sokan voltak, meg voltam előző nap is regisztrálni amúgy, csak azt mondták,hogy jöjjek vissza 1 nap múlva, mivel akkor jöhetnek a külföldi diákok. 
Szóval visszatértem másnap, olyan 8 körül megérkeztem (a frissen nyitott) ShaoYuan épületbe. Ez az épület majd nagyon  fontos lesz nekem a további életem során, ugyanis, ez egy étterem, de nem is azért fontos, hogy itt tudok kajálni, hanem itt kell mindenféle ügyet elintézni majd ha kell vmit (mint például most a regisztrációt).

DSC_0189.jpg
ShaoYuan (ami igazából egy menza/kajálda, de most regisztráció, vagyis "orientáció" van)

A regisztráció viszonylag hamar megtörtént. A 76-os sorszámot kaptam, és amikor odaértem 14 körül volt a dolog, így egy fél óra várakozás után be is iratkoztam. Majd utána életbiztosítás kötés, utána felvettem az ösztöndíjamat (2400 yuan) majd jött a legfontosabb, netvétel (100 yuan / hónap, és 5 hónapra fizettem)
Aztán vissza a koliba, majd ismét kicsi alvás. Aztán felébredtem délután gondoltam ki is próbálom a netet, erre a csatlakozó hibás volt, nahh irány a help centerbe, és bejelenteni a problémát, mondták is,hogy várjak egy kicsit. Vártam vártam, majd 2 óra múlva meg is érkezett a segítség, megmutattam neki mi a téma, illetve ha már itt volt, megmutattam neki az egyik lámpát, mert eléggé leeső félben volt ( 1 csavar tartotta).
----------------------------------------------
Most innentől kell húznom egy vonalat, mert sajnos a lustaságomnak hála, később kezdem el írni illetve folytatni a mesémet. Hát sorry, de hát sajnos még nem szoktam hozzá ehhez a blogoláshoz, pedig amúgy lett is volna mit mesélni.
Na, de most be is hozom a lemaradást remélhetőleg: 
Legutoljára, szeptember első napjánál tartottam, utána következő nap nem nagyon történt semmi, azaz a kis orientációs lapomon, amin le van írva a "jövőm" nem történt semmi fontosabb dolog, csak annyi volt az egész, hogy elmentem mobiltelefont illetve kártyát hozzá venni, illetve egy kis boltban vettem egy kosárlabdát, mert elhatároztam,hogy én most milyen jól fogok én itt kosarazni (- egy frászt-), szóval aztán haza is tértem, kicsi pihi, majd először mielőtt lementem volna kosarazni körülnéztem az egyetem környékén, mert még nem nagyon néztem körbe a környéken. Így megnéztem az egyetem egyik legszebb részét, az úgynevezett: Wei Ming tavat, egy elég nagy tó (jó nem egy balaton méretű, de egy város közepén lévő tó révén nagy) nagyon szép volt, plusz megnéztem a tó mellett épült kis pagodákat. Eléggé nyugis hely, szóval lehet néha ki fogok nézni oda ha kikapcsolódni vágyok.
Aztán elmentem kosarazni, gondolva,hogy én mint európai meg amúgy is mint aki elég gyakran kosarazott életében milyen jó lesz. Hát nem. Meg kell,hogy mondjam,hogy a kínaiakhoz képest semmi volt, igaz egy kínai társaság hívott, hogy játszak velük, de nagyon gáz voltam. Persze hozzájuk hű módon dicsértek. 
Következő nap volt az úgynevezett "kampusz kártya" beszerzése, ami tulajdonképpen egyfajta diákigazolványként is működhet, de még azzal kell kajálni illetve könyvtárba menni. Kajálni úgy,hogy pénzt lehet rá tölteni, aztán meg felhasználni a helyi menzákon (mert igen sok van).
Sorban állás közben, egy Japán hozzánk csatolódott, aki nem tudott jól kínaiul, de angolul viszont egész jól, így az lett a közös nyelvünk. Mint kiderült neki nem is kellett volna sorban állnia, mert neki már megvolt a kártyája, ezt is a mögöttünk álló Japánoktól tudta meg, akikkel később elég szoros barátságot kötöttem, hisz később elmentünk enni, és elég sok órát töltöttem velük. Aztán a beszélgetés során (persze kínai beszélgetés már) kiderült,hogy mi mind mennyire szeretünk kosarazni, és mivel nekem van labdám, szal miért ne. Az is megtörtént, aztán hazatértem, és szunya.
A következő nap elég érdekes dolgok történtek velem. Nem akartam semmi kínait vagy ilyesmit enni, ezért gondoltam elnézek az egyik közeli nagyobb térre, ami tele van plázával plusz van KFC, McDonalds és hasonlók, meg persze csomó külföldi típusu pub. Be kell,hogy valljam,hogy a KFC ben ettem, de utána felkerestem egy közeli kis bárt, amit a szobatársam ajánlott, és tényleg nagyon jó. Sok-sok külföldi, szóval ha elegem lenne az itteni emberekből oda nyugodtan mehetek, mert hát tök jó, és tök kedves mindenki (a pincéreket már nagyon jól ismerem, plusz ők is engem). Ott találkoztam 2 amerikaival, plusz egy négerrel, aki nem tudom honnan jött, mert nem hallottam. Este hazatérés, majd alvás.
Következő nap, 5.-én, volt egy ilyen orientációs míting. Ahol elmondták,hogy mit szabad és mit nem (pl ne menj részegen az utcán, meg hasonlók) de mivel sok információt nem mondtak hamar el is léptem, ismét vissza a kis "báromba". Utána ismét haza, útközben kaja, majd alvás, nem túl izgalmas egy nap.
A következő nap nagy nap volt (6.-a) Itt egy nyelvi szintfelmérőt írtunk, és hát eléggé nehéz volt. Még a Japánok is azt mondták, szóval tényleg nehéz volt! A teszt után ismét a Japánokkal töltöttem a napot, annyi érdemleges történt,hogy elmentünk egy koreai étterembe enni koreai kaját. Még soha nem ettem ezért kíváncsi voltam, nos:
a koreaiak mindent csípősen esznek amit tudnak, elég sok marhahúsos ételük van, de eléggé hasonlít a kínai kajára. 

DSC_0225.jpgDSC_0226.jpgÍgy néz ki a koreai kaja. Vigyázat, nagyon csípős volt mindegyik!

Kajálás után szétváltunk a Japánokkal, mivel ők mentek hűtőt venni. Aztán ennyi volt a napom nekem is.

7.-e: megkaptuk a beosztást, ás örülök mert a szintemnek megfelelő osztályba soroltak. Megvettem a könyveket, kaja, majd érdemleges nem történt.
8.-a: Órarend beszerzése, ezen kívül csak a "szokásos" plusz a szobatársammal végre egyszer sikerült elmenni kajálni.
9.-e: Nincs program, így úgy gondoltam kinézek a WuDaoKou-ra (az az a hely ahol az én kis bárom található). Összefutottam egy külföldivel aki eléggé értetlenkedett, segítettem neki, majd az egész délutánt vele töltöttem. Plusz még hívott pár havert. Bementünk a bárba, ott ettünk nachos-t (soha nem ettem, olyan mint az otthoni tortilla chips, csak van rászeletelve marha, meg tejföl is van rajta, meg vmi fura zöld trutyi). A külföldi akivel összefutottam amúgy kanadai volt. 
Miután végeztünk hazatértem. Következő nap kezdődik az iskola.
10.-e (azaz ma): Nem hittem,hogy ezt mondom valaha is, de örülök,hogy elkezdődött az iskola, eléggé sok új embert ismertem meg, de persze szintén amerikaiakat, meg egy némettel sikerült összebarátkoznom. Elmentünk ebédelni, utána nem volt óránk, kivéve az amcsiknak, ők maradtak, de a némettel ugyanolyan órarendünk van, szal zsíííííír. Ma még megírtam a leckéimet, plusz pihentem egy kicsit, holnap hosszú napom lesz, de legalább szerdán már pihi. 

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína japán korea kínai keleti blogom koreai gaodaoma


2012.09.02. 09:06 高道马

30.08.2012 Érkezés

Igazából elég nagy időfüggésben szenvedek. Nem tudom, hogy mennyi napot utaztam, és tényleg annyi volt-e amennyi le volt írva a jegyemen (14 óra). De elég rövidnek tűnt (igaz az is,hogy végigaludtam a második utat).
Az utazásról annyit,hogy 1 átszállásosan jutottam el Kínába, Qataron és azon belülis Doha-n keresztül. A Qatar Airways-el utaztam, és azt kell,hogy mondjam,hogy nagyon meg vagyok lepve, ilyen jó és komfortos utat még nem tapasztaltam repülőn, nekem eddig ez tetszik a legjobban. Volt saját TV, amin olyan filmeket nézhettem amiket akartam (Bosszúállók), jahh és nem is olyan régi filmek voltak, szóval azért elég sokmindent megtesznek a drágalátos utasért. Nem is a kiszolgálással meg az ilyesmivel volt bajom, hanem inkább az emberekkel, nem tudom miért nem lehet normálisan utazni (mondok példát: Európai házaspár engedi,hogy az 5-6 éves gyerek a földön, a gépi folyósó közepén fekrendjen, aztán meg majdnem mindenki rálép, hát gratula.)
A kaja szokásos volt, majd megérkezünk Dohába, ahol busszal elvisznek minket az átszálló helyre, onnan meg becsekkolás, stb, majd ismét busz, majd a repülőre feészállás (kinn kb 40 fok). Majd ismét utazás, ezt sikerült is végig aludni, így sokat nem is tudok többet írni róla.
Majd megérkezés Pekingbe, félálmosan, majd eljutás az egyetemre (taxival), bejelenteni,hogy itt vagyok, majd szoba, mint kiderült Holland szobatársat kaptam, egem aztán nem zavar (mert kb úgy mondták) aztán megnézem a szobát, fullextrás, még légkondi is van, de persze ezen kívül egy normál kolesz. WC meg zuhanyzó nem a szobában van, hanem közösen használja mindenki, ez sem annyira zavar.
Majd délután körülnézés, bevásárolni az alap cuccokat (pl.: egy bögre és soksok víz). Majd vissza, lepakolás, találkozni a Holland haverokkal, majd indulás kajálni, ami kicsit érdekes volt, ilyen leveses akármicsoda, de meg lehetett enni... A nagyrészét...
DSC_0186.jpg



Íme a leves ami készült. Az alapanyagokat én válogattam hozzá (volt benne: tök -ami azt hittem,hogy répa- valamilyen húsgolyó, tészta, cukkini, meg sok sok gomba)

Aztán vissza, kipakolás, kicsit otthonosítani a szobát, és kész is vagyunk. Holnap beiratkozás, és ezzel együtt veszek netet is majd.

Még nincs olyan sok kép, de folyamatban van a dolog.

Szólj hozzá!

Címkék: kína kínai keleti qatar gaodaoma


süti beállítások módosítása