HTML

Élet Kínában, 中国

Friss topikok

Címkék

beijing (4) blog (6) blogom (6) dandong (1) egyetem (5) gaodaoma (7) hsk (1) iskoal (1) iskola (3) japán (1) keleti (7) kína (7) kínai (7) korea (2) koreai (1) kulturális fesztivál (1) magyar (2) nagykövetség (1) peking (5) pekingi (5) qatar (1) shenyang (1) utazás (1) vizsga (1) Címkefelhő

2012.09.10. 14:33 高道马

02. 09. 2012.-10.09.2012 Hozzászokás az itteni élethez.

Tegnap sikeresen megtörtént a regisztráció, elég sokan voltak, meg voltam előző nap is regisztrálni amúgy, csak azt mondták,hogy jöjjek vissza 1 nap múlva, mivel akkor jöhetnek a külföldi diákok. 
Szóval visszatértem másnap, olyan 8 körül megérkeztem (a frissen nyitott) ShaoYuan épületbe. Ez az épület majd nagyon  fontos lesz nekem a további életem során, ugyanis, ez egy étterem, de nem is azért fontos, hogy itt tudok kajálni, hanem itt kell mindenféle ügyet elintézni majd ha kell vmit (mint például most a regisztrációt).

DSC_0189.jpg
ShaoYuan (ami igazából egy menza/kajálda, de most regisztráció, vagyis "orientáció" van)

A regisztráció viszonylag hamar megtörtént. A 76-os sorszámot kaptam, és amikor odaértem 14 körül volt a dolog, így egy fél óra várakozás után be is iratkoztam. Majd utána életbiztosítás kötés, utána felvettem az ösztöndíjamat (2400 yuan) majd jött a legfontosabb, netvétel (100 yuan / hónap, és 5 hónapra fizettem)
Aztán vissza a koliba, majd ismét kicsi alvás. Aztán felébredtem délután gondoltam ki is próbálom a netet, erre a csatlakozó hibás volt, nahh irány a help centerbe, és bejelenteni a problémát, mondták is,hogy várjak egy kicsit. Vártam vártam, majd 2 óra múlva meg is érkezett a segítség, megmutattam neki mi a téma, illetve ha már itt volt, megmutattam neki az egyik lámpát, mert eléggé leeső félben volt ( 1 csavar tartotta).
----------------------------------------------
Most innentől kell húznom egy vonalat, mert sajnos a lustaságomnak hála, később kezdem el írni illetve folytatni a mesémet. Hát sorry, de hát sajnos még nem szoktam hozzá ehhez a blogoláshoz, pedig amúgy lett is volna mit mesélni.
Na, de most be is hozom a lemaradást remélhetőleg: 
Legutoljára, szeptember első napjánál tartottam, utána következő nap nem nagyon történt semmi, azaz a kis orientációs lapomon, amin le van írva a "jövőm" nem történt semmi fontosabb dolog, csak annyi volt az egész, hogy elmentem mobiltelefont illetve kártyát hozzá venni, illetve egy kis boltban vettem egy kosárlabdát, mert elhatároztam,hogy én most milyen jól fogok én itt kosarazni (- egy frászt-), szóval aztán haza is tértem, kicsi pihi, majd először mielőtt lementem volna kosarazni körülnéztem az egyetem környékén, mert még nem nagyon néztem körbe a környéken. Így megnéztem az egyetem egyik legszebb részét, az úgynevezett: Wei Ming tavat, egy elég nagy tó (jó nem egy balaton méretű, de egy város közepén lévő tó révén nagy) nagyon szép volt, plusz megnéztem a tó mellett épült kis pagodákat. Eléggé nyugis hely, szóval lehet néha ki fogok nézni oda ha kikapcsolódni vágyok.
Aztán elmentem kosarazni, gondolva,hogy én mint európai meg amúgy is mint aki elég gyakran kosarazott életében milyen jó lesz. Hát nem. Meg kell,hogy mondjam,hogy a kínaiakhoz képest semmi volt, igaz egy kínai társaság hívott, hogy játszak velük, de nagyon gáz voltam. Persze hozzájuk hű módon dicsértek. 
Következő nap volt az úgynevezett "kampusz kártya" beszerzése, ami tulajdonképpen egyfajta diákigazolványként is működhet, de még azzal kell kajálni illetve könyvtárba menni. Kajálni úgy,hogy pénzt lehet rá tölteni, aztán meg felhasználni a helyi menzákon (mert igen sok van).
Sorban állás közben, egy Japán hozzánk csatolódott, aki nem tudott jól kínaiul, de angolul viszont egész jól, így az lett a közös nyelvünk. Mint kiderült neki nem is kellett volna sorban állnia, mert neki már megvolt a kártyája, ezt is a mögöttünk álló Japánoktól tudta meg, akikkel később elég szoros barátságot kötöttem, hisz később elmentünk enni, és elég sok órát töltöttem velük. Aztán a beszélgetés során (persze kínai beszélgetés már) kiderült,hogy mi mind mennyire szeretünk kosarazni, és mivel nekem van labdám, szal miért ne. Az is megtörtént, aztán hazatértem, és szunya.
A következő nap elég érdekes dolgok történtek velem. Nem akartam semmi kínait vagy ilyesmit enni, ezért gondoltam elnézek az egyik közeli nagyobb térre, ami tele van plázával plusz van KFC, McDonalds és hasonlók, meg persze csomó külföldi típusu pub. Be kell,hogy valljam,hogy a KFC ben ettem, de utána felkerestem egy közeli kis bárt, amit a szobatársam ajánlott, és tényleg nagyon jó. Sok-sok külföldi, szóval ha elegem lenne az itteni emberekből oda nyugodtan mehetek, mert hát tök jó, és tök kedves mindenki (a pincéreket már nagyon jól ismerem, plusz ők is engem). Ott találkoztam 2 amerikaival, plusz egy négerrel, aki nem tudom honnan jött, mert nem hallottam. Este hazatérés, majd alvás.
Következő nap, 5.-én, volt egy ilyen orientációs míting. Ahol elmondták,hogy mit szabad és mit nem (pl ne menj részegen az utcán, meg hasonlók) de mivel sok információt nem mondtak hamar el is léptem, ismét vissza a kis "báromba". Utána ismét haza, útközben kaja, majd alvás, nem túl izgalmas egy nap.
A következő nap nagy nap volt (6.-a) Itt egy nyelvi szintfelmérőt írtunk, és hát eléggé nehéz volt. Még a Japánok is azt mondták, szóval tényleg nehéz volt! A teszt után ismét a Japánokkal töltöttem a napot, annyi érdemleges történt,hogy elmentünk egy koreai étterembe enni koreai kaját. Még soha nem ettem ezért kíváncsi voltam, nos:
a koreaiak mindent csípősen esznek amit tudnak, elég sok marhahúsos ételük van, de eléggé hasonlít a kínai kajára. 

DSC_0225.jpgDSC_0226.jpgÍgy néz ki a koreai kaja. Vigyázat, nagyon csípős volt mindegyik!

Kajálás után szétváltunk a Japánokkal, mivel ők mentek hűtőt venni. Aztán ennyi volt a napom nekem is.

7.-e: megkaptuk a beosztást, ás örülök mert a szintemnek megfelelő osztályba soroltak. Megvettem a könyveket, kaja, majd érdemleges nem történt.
8.-a: Órarend beszerzése, ezen kívül csak a "szokásos" plusz a szobatársammal végre egyszer sikerült elmenni kajálni.
9.-e: Nincs program, így úgy gondoltam kinézek a WuDaoKou-ra (az az a hely ahol az én kis bárom található). Összefutottam egy külföldivel aki eléggé értetlenkedett, segítettem neki, majd az egész délutánt vele töltöttem. Plusz még hívott pár havert. Bementünk a bárba, ott ettünk nachos-t (soha nem ettem, olyan mint az otthoni tortilla chips, csak van rászeletelve marha, meg tejföl is van rajta, meg vmi fura zöld trutyi). A külföldi akivel összefutottam amúgy kanadai volt. 
Miután végeztünk hazatértem. Következő nap kezdődik az iskola.
10.-e (azaz ma): Nem hittem,hogy ezt mondom valaha is, de örülök,hogy elkezdődött az iskola, eléggé sok új embert ismertem meg, de persze szintén amerikaiakat, meg egy némettel sikerült összebarátkoznom. Elmentünk ebédelni, utána nem volt óránk, kivéve az amcsiknak, ők maradtak, de a némettel ugyanolyan órarendünk van, szal zsíííííír. Ma még megírtam a leckéimet, plusz pihentem egy kicsit, holnap hosszú napom lesz, de legalább szerdán már pihi. 

Szólj hozzá!

Címkék: blog kína japán korea kínai keleti blogom koreai gaodaoma


A bejegyzés trackback címe:

https://gaodaoma.blog.hu/api/trackback/id/tr904746949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.